A Bárka benépesedése halaszthatatlanságának bizonyítéka
Amikor a 2019-es Betlehemi Csillagállás Napját követően megfogalmazódott a szükségessége a Szent Korona Értékrend által alkotott Bárka benépesítésének a kigyomlált adatok és a kiirtani szándékolt emlékek újjáteremtésével, azaz az Értékend ismertetésével, még nem lehetett közeljövőben bekövetkező eseménnyel bizonyítani ennek szükségességét.
Trump történelmi jelentőségű emberiség ellenes bűncselekménye[1] bizonyította: a Bárka benépesítése halaszthatatlan feladat az emberiség fennmaradása érdekében. Ennek a történelmi bűncselekménynek a hatása még csak fő vonalaiban látható.[2]
Irán önvédelmi lépése[3] törvényszerűen világszerte a terrorista (azaz: politikai és/vagy gazdasági hatalom megszerzése vagy megtartása érdekében kifejtett erőszak) államok és államszövetségek (az egyértelműség kedvéért: ebbe a körbe tartozik Magyarország is) félelmét váltotta ki[4].
Kína egyértelműen a világ békéjét aláásó tevékenységnek tartja az USA Iránnal szembeni intézkedéseit[5].
_____________________________
Tekintettel arra, hogy Izrael a USA "legfontosabb szövetségese" (több amerikai elnök megfogalmazása szerint), fontos megfigyelni Izrael, illetve a zsidó emberek magatartását.
A Kárpát-medence "Nagy Izraellé" változtatásának lázálma - Soros "nyílt társadalomra" vonatkozó rögeszméjének kudarca miatt - komoly léket kapott. Ez végzetessé vált Irán győzelme következtében. Így a magyarországi zsidók egy része az USA-ba akar áttelepedni, de ezt Trump bevándorlási politikája lehetetlenné teszi.[6]
Az, hogy Izrael szembe helyezkedett Lengyelországgal[7], sajátos módon hat ki az USA által elmérgesített világpolitikai helyzetre.
A fentiek alapján nem kétséges, hogy elengedhetetlen szükség van a Bárka benépesedését szolgáló ismeretátadást folytatni, a Logosz faj minél nagyobb részének Logosz nemzetté emelésével.
Kelt Szegeden, 2020. Fergeteg havának 8. napján.
Szeretettel, Halász József
[1] Trump megölette Irán kémfőnökét
akiraly január 3., péntek 6:51 417 684
"Istentől jöttünk, és Istenhez térünk meg" - szakította meg csütörtökön adását az iráni állami tévé a hagyományos iszlám halotti ima soraival, ami mellé Kasszem Szulejmani fényképét mutatták. Szulejmanit, mint azóta tudjuk, az amerikai hadsereg gyilkolta meg, a JSOC (a különleges alakulatok egyesített parancsnoksága) mért dróncsapást autójára, amivel a bagdadi nemzetközi repteret készült elhagyni.
[2] Ezt hozhatja Trump háborúja
Lovas-Romváry András, 2020. január 6. hétfő, 11:48
Esésnek indultak a részvényárfolyamok, kilőtt az olaj és az arany az amerikaiak akciója után, amely során végeztek Kászim Szulejmáni iráni tábornokkal. A történelmi példák alapján azonban az ilyen konfliktusokat követően nem ez lesz a tartós irány.
Donald Trump és emberei azzal töltötték az elmúlt napokat, hogy megpróbálták megmagyarázni, mi értelme volt egyetlen taktika lépéssel, az iráni katonai parancsnok likvidálásával tönkretenni az USA másfél évtizedes Közel-Kelet-politikáját. Ez a háború második áldozata.
Komócsin Sándor, 2020. január 6. hétfő, 15:27
Donald Trump az USA elnöke és tanácsadói azzal magyarázzák Kászim Szulejmáni iráni tábornok likvidálását, hogy ennek köszönhetően a Közel-Kelet biztonságosabb hely lett, hiszen Szulejmáni erősítette meg a teheráni rezsim külföldi katonai jelenlétét. Ezzel szemben azt látjuk, hogy a térség éppen ellenkező irányba indult - kezdi helyzetelemzését a Bloomberg. Csökkentés helyett növelni kellett az amerikai csapatok létszámát a helyszínen, a gazdasági szankcióktól sújtott iráni rendszer belpolitikai helyzete nem gyengült, hanem erősödött, az USA régiós szövetségesei örömünnep helyett halványan támogatták az akciót.
A Trump-adminisztráció súlyosan elszámolta magát ezzel az akcióval, Irán kezére játszott - véli Fawaz Gerges, a London School of Economics nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó professzora. Egyesítette a politikai frakciókat Iránban és levegővételhez juttatta a teheráni vezetést Irakban, ahol igyekszik növelni befolyását az iránihoz hasonlóan síita irányítású bagdadi rezsim felett.
Nansy Pelosi, a képviselőház demokrata elnöke bejelentette, hogy olyan határozati javaslatot készül a törvényhozás alsóháza elé terjeszteni, amely megkötné az elnök kezét az Irán elleni akcióval kapcsolatban.
... valószínűleg Aaron David Miller, a Carnegie Endowment for International Piece szakértője foglalja össze a legjobban sokak véleményét. Szerinte kevés olyan egyedi taktikai húzás van, amely olyan potenciális hosszú távú kárt okozott volna, mint Szulejmáni lebombázása. A Trump-adminisztrációnak a 2003-as iraki háború óta 17 év alatt felépített amerikai politikát sikerült aláásnia.
[3] Az iráni Forradalmi Gárda megtámadott két amerikai támaszpontot Irakban
Czinkóczi Sándor 2020. január 8. szerda 6:10 364
Irán szerda hajnalban egy tucat ballisztikus rakétát lőtt ki az amerikai erők által használt két iraki támaszpontra: az Ain al-Aszad bázisra és az iraki Kurdisztánban lévő erbíli támaszpontra is. A támadásra néhány órával az amerikai dróncsapásban megölt iráni parancsnok, Kasszem Szulejmani temetése után került sor.
Az iráni Forradalmi Gárda az ellencsapás kapcsán az állami IRNA hírügynökségben kiadott nyilatkozatában azt írta: "Figyelmeztetjük Amerika minden szövetségesét, aki rendelkezésére bocsátotta saját területén lévő bázisait, hogy Irán célpontnak fog tekinteni bármilyen területet, ahonnan támadó cselekményt indítanak ellene." A nyilatkozatban Izraelt is megfenyegették.
"Irán az ENSZ Alapokmányának megfelelő, arányos önvédelmi intézkedéseket hajtott végre és fejezett be, megtámadva egy támaszpontot, ahonnan gyáva támadást intéztek állampolgáraink és magas rangú tisztjeink ellen. Nem akarunk eszkalációt vagy háborút, de megvédjük magunkat minden agresszióval szemben" - írta Twitteren az iráni külügyminiszter. (BBC/Guardian/MTI)
Az iraki parlament az USA összes csapatának kiutasításáról szóló határozatot fogadott el
Békési Marcell 2020.01.05. 17:23
A határozatot népszavazással szeretnék megerősíteni, még nem tudni mit fog lépni az Egyesült Államok, amelynek jelenleg 5200 katonája tartózkodik az országban.
Az iraki parlament vasárnap határozatot hozott, amelyben kijelentették, hogy a kormánynak ki kell utasítania az országban állomásozó idegen - főképp a NATO kötelékében ott tartózkodó - csapatokat.
Az utasítás egyelőre nem kötelező érvényű a kormányra nézve, ami így népszavazásra bocsátotta a kérdést, a végső szó így az iraki nép kezében van.
Illetve az amerikaiakéban, hiszen mit fog lépni Irak, hogyha az NATO nem hajlandó elhagyni a bázisait?
[4] Iráni-amerikai viszály - Washington megtiltotta a légiközlekedést az iraki, az iráni légtérben és az Öböl-térségben
Járai Judit, Washington, 2020. január 8., szerda (MTI)
Az amerikai szövetségi légügyi hatóság (FAA) szerdára virradóra megtiltotta az amerikai légi járatok közlekedését az iraki és az iráni légtérben, valamint a Perzsa(Arab)-öböl és az Ománi-öböl térségében.
Joe Biden volt alelnök - aki egy nappal korábban élesen bírálta Trumpot az iráni csapásmérés miatt - kedden úgy nyilatkozott, hogy imádkozik az Irakban lévő amerikai katonákért. Amy Klobuchar, minnesotai szenátor szerint a legfontosabb most az amerikai katonák és valamennyi amerikai biztonságának megóvása.
Iráni-amerikai viszály - NATO-főtitkár: legfontosabb a helyzet elmérgesedésének megakadályozása
Brüsszel, 2020. január 6., hétfő (MTI)
Iránnak tartózkodnia kell az erőszak alkalmazásától és mindenfajta provokációtól, legfontosabb ugyanis megakadályozni, hogy elmérgesedjen a helyzet, illetve újabb konfliktus alakuljon ki - jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben, a katonai szövetség legfőbb politikai döntéshozó testülete, az Észak-atlanti Tanács rendkívüli, nagyköveti szintű ülését követően hétfőn.
A NATO szombaton arról döntött, hogy felfüggeszti iraki kiképző műveleteit, és felfüggesztette akcióit az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen küzdő, amerikai vezetésű nemzetközi szövetség is.
Rendkívüli tanácskozást tart délután négy uniós tagállam külügyminisztere Brüsszelben
Brüsszel, 2020. január 7., kedd (MTI)
Rendkívüli tanácskozást tart kedd délután négy uniós tagállam, Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság és Franciaország külügyminisztere Brüsszelben a Líbiában, valamint az Irakban és Iránban kialakult helyzet miatt - jelentette be a Facebook közösségi portálon Luigi Di Maio olasz külügyminiszter.
Luigi Di Maio előzőleg az olasz külügyi tárca által ismertetett közleményében erőteljes aggodalmának adott hangot a kialakult helyzetet illetően és önmérsékletre szólított fel. Emellett párbeszédet szorgalmazott, hogy elkerülhetőek legyenek az egész térséget sújtó következmények.
[5] Iráni-amerikai viszály - Pekinget aggasztja az éleződő feszültség
Peking, 2020. január 6., hétfő (MTI)
Pekinget aggasztja az éleződő feszültség az Egyesült Államok és Irán között - fogalmazott Keng Suang kínai külügyi szóvivő hétfői sajtótájékoztatóján a kínai fővárosban. Az érintett feleket önmérsékletre szólította fel a béke és a stabilitás megőrzése érdekében.
A szóvivő egyúttal felszólította az Egyesült Államokat, hogy ne éljen vissza erejével, hangsúlyozva: Washington az elmúlt napokban véghez vitt kockázatos katonai műveleteivel szembe ment a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáival. Hozzátette: a hatalmi politika nem népszerű és nem is fenntartható.
Keng kritikát fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok szankciókkal fenyegette meg Irakot, miután az iraki parlament felszólította az amerikai és egyéb külföldi csapatokat, hogy hagyják el az ország területét. "Kína mindig is ellenezte a szankciók meggondolatlan alkalmazását és a velük való fenyegetőzést".
[6] Politico: Üldözésükre hivatkozva kérnek menedéket magyarországi zsidók
6/01/2020 12:08 | Szerző: Klubrádió
Korántsem csak latin-amerikaiakat érint az Egyesült Államok szigorított határellenőrzése, menekültként érkező szíriaiak, oroszok, valamint magyarok is fennakadnak a kontrollon, Sorost pedig díjazták a CEU-ért.
A bevándorlásról és menekültekről szóló cikkben Magyarországot is megemlítik, azt írják, ottani üldözésükre hivatkozva zsidó emberek is kértek menedéket Amerikában, mint ahogy a szíriai polgárháború vagy Putyin oroszországi homofób rendszere elől menekülők is. Mivel azonban Trump is bevezette, hogy harmadik országból érkezetteket nem fogadnak be, sokan közülük elakadtak a déli határvidékeken.
[7] A lengyel államfő bojkottálja a jeruzsálemi Holokauszt Világfórumot
Lucie Szymanowska, Varsó, 2020. január 7., kedd (MTI)
A lengyel államfő bejelentette kedden, hogy nem vesz részt a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet január 23-i Holokauszt Világfórumán, amelyen megemlékeznek az auschwitzi koncentrációs tábor 75 évvel ezelőtti felszabadításáról. Andrzej Duda azért határozott így, mert a szervezők nem tették lehetővé, hogy beszédet mondjon a rendezvényen.
Andrzej Duda kifogásolta, hogy az auschwitzi náci német megsemmisítő tábor felszabadításának 75. évfordulója, a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából tartandó jeruzsálemi rendezvényen tervek szerint felszólal Vlagyimir Putyin orosz elnök, továbbá a német és a francia államfő, valamint az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok képviselői, miközben Lengyelország államfője - az ennek érdekében tett diplomáciai lépések ellenére - nem kapott ilyen lehetőséget.
Duda emlékeztetett arra, hogy Auschwitz áldozatai közül a legtöbb, hárommillió ember, lengyel állampolgár volt.
Duda elmondta továbbá: Auschwitz felszabadításáról a 75. évforduló napján, január 27-én a volt haláltáborban fog megemlékezni több ország államfőjével és túlélőkkel együtt.