Általános tapasztalatok a pártprogramok összehasonlításával kapcsolatban
Úgy látom, nem helyes a pártprogramok összevetését, elemzését tartalmazó anyagot az elkészülés sorrendjében, "fokozatosan" (pártonként) bemutatni.
Az elemzést és összehasonlítást tartalmazó anyagot február 28-án hozom nyilvánosságra egy internetes formában megfogalmazott politológiai[i] tanulmányként.
Felépítése azonos a föderációt és a konföderációt összehasonlító "Veled Európa, de nélküled EU!"[ii] c. tanulmányéval. Ezzel az a célom, hogy mindkét koreszme (nyugati és ősi) összevethető legyen a hatályos magyar iránymutatással (Alkotmánnyal), a Lisszaboni Szerződéssel.
Az elemzés és az összehasonlítás bizonyítja a föderatív nyugati, és a konföderatív ősi civilizáció gondolkodási mód mintája (koreszméje, paradigmája) közötti kibékíthetetlen (antagonisztikus) ellentétet.
Ezért a tanulmány értékelésére és a választók előtt történő ismertetésére
célszerűnek tartok egy nyilvános politológiai vitát rendezni pártfüggetlen helyszínen, (javaslatom szerint) március 17-18-án, az előttünk álló két lehetőség jellemzőinek kifejtésével
"Föderáció vagy konföderáció"
(avagy Európa és Magyarország jövője)
címmel.
A vitán célszerűnek tartom politológusok, politikusok aktív részvételét.
A vita szervezésére felkérek mindenkit, akinek adottsága és lehetősége van erre.
I.
A pártprogramokkal kapcsolatos legfontosabb megállapításom az, hogy
1. Mindegyik a nyugati civilizáció koreszméjét követi (föderatív szemlélet, történeti alkotmányosság, gazdaságközpontúság, eredet-elvetés, kétlépcsős szabadság-értelmezés, központosított - és "nyitott" - hatalomgyakorlás), ebből eredően
2. a két alapvető rendező elv - eredet és szabadság - szerinti multinacionális és fél-rabszolgaságot közvetítő eszmerendszert fogalmaz meg, mintegy beigazolva Amartya Sen közgazdasági Nobel emlékdíjas "szabadság-elméletét".
Ezek miatt - tudom nagyon súlyos a megállapítás, de a tanulmányban igazolni fogom - a pártprogramok mindegyike a szabadkőművesek célja, a "nemzeti egotól mentes" államok kialakulása felé vezetnek, még akkor is, ha "hazafias, nemzeti" szólamokkal vannak teletűzdelve.
II.
Bízom abban, hogy a kiválasztott 13 párt rendelkezik azokkal a sajátosságokkal, amelyek alapján a tanulmány a csepp elemzésével a tenger tulajdonságait fogja meghatározni.
Elég lenne három párt indulása a nyugati civilizáció irányzatainak képviseletére. A mózesi átok, a megosztottság teljessé tétele "teszi színessé" a választék-listát.
A nyugati civilizáció három irányzata:
a./ "nemzeti" irányzat, amely az ezeregyszáz év túlélési szokásjog (történeti alkotmányosság) képviselete, ami a megosztottságot isteni akaratnak tekinti, a zsidókeresztény Szent Korona Tant követve,
b./ az "európai" irányzat, mely az EU elődje, az Otto által 973-ban megteremtett birodalom - a gazdasági és katonai integráció mellett érvényesülő nemzeti érdekeket jelentő - megosztó szellemét kizárólagos "európai értékként" kezeli és
c./ az "euro-atlanti" irányzat, amely a kozmopolitizmust, a - jelen kor definíciója szerint "szabadosságként" értelmezett - liberalizmust a legelemibb nemzeti érdekek eltiprására használja.
III.
A pártprogramokat elemezve megállapítható néhány hiányosság-típus, amelyek "tetten érését" - az 1. pont kivételével - az elemzésbenjelzem.
1. A mindent meghatározó hiba a választási rendszerben van.
A választás párthoz (és nem koreszméhez) kötöttségén és az eljárásjogi korlátokon kívül
a./ a pártok ígéretei nem kérhetőek számon sem a pártokon, sem a jelölteken a választási bűncselekmény sajátos értelmezése[iii] és a szabad mandátummal történő képviselői "bebetonozás" miatt,
b./ A választási programokkal szemben nincs sem formai, sem tartalmi követelmény. Ezért a választók csak akkor tudják összehasonítani a különböző pártok programjait, ha azokat összehasonlító elemzésnek veti alá, vagyis politológiai feladatot végez.
2. A pártprogramok általános hiányossága a következmények felületes (rendszerkapcsolat nélküli) kezelése, azzal kiegészítve, hogy az azokban a megjelölt ok voltaképpen egy elsődleges következmény (pl. migráció).
3. Az információhiány és információdömping egyaránt akadálya a döntési helyzet (választási akarat) kialakulásának.
Információhiányt mutat az a program, amely
- az "igény-listát" pontokban határozza meg, a pontok magyarázata nélkül, vagy
- néhány következmény megoldására tesz javaslatot, annak a társadalomszervezési rendszerben meglévő kapcsolatai nélkül.
Információdömping mutatkozik azokban a pártprogramokban, amelyek részletesen kifejtik elképzelésüket a - politikai korrektségből (dogmatiszteletből) - fel nem tárt okok következményeinek megoldására.
Azzal igyekeznek az áttekinthetetlenséget ellensúlyozni, hogy - egyes esetekben - rövid változatban is nyilvánosságra hozzák programjukat.
A szóhalmaz arra jó, hogy nehezen legyenek felfedezhetőek azok a következmények, amelyek megoldására a pártnak nincs javaslata, vagy tudna javaslatot tenni, de az a céltömeg számára elfogadhatatlan, illetve a politikai korrektség tiltja azt.
3. Sokszor hallható az egységre törekvőktől: "Az azonosság legyen az egység alapja".
A pártprogramok sok azonos megoldást tartalmaznak még a különböző irányzatokat képviselő pártok esetében is. Sőt, a megoldások egy része azonos a két koreszmében.
Így tehát ez idézett megállapítás helytelen. A hiba abban van, hogy az ok (a háttérhatalom) által kiváltott következmények egy része koreszme-független, túlélési szokásként és a fél-rabszolgatartó jogrendszer részeként ugyanazt a megoldást követeli.
Ebből ered, hogy az egység alapja csak a koreszme-azonosság lehet.
4. Általános hiba a pártok választási programjaiban, hogy a javasolt következmény-feloldások jelentős része ellentétes a Magyarországon is hatályos iránymutatással, a Lisszaboni szerződéssel[iv].
A "nemzeti" irányzatot képviselő pártok programjaiban hiányzik az ok kiváltását jelentő alternatíva meghatározása.
Az "európai" és "euro-atlanti" irányzatoknál az érintett iránymutatás módosításának javaslata oldaná fel az ígéret "levegőben lebegését".
5. Akarva, akaratlanul a
pártprogramokban érvényesül a szabadkőműves-módszer, amely szerint mindent ígérnek, amit az emberközpontúság megkövetel,
de valahol a programban (általában a végén) egy alapelem meghatározásával minden ígéret feltételét megvonják.
[i] A politikatudomány (görög eredetű szóval politológia) a politikával, közélettel, annak jelenségeivel foglalkozó elemző tudományág. A politológia elsődleges célja a politikai események okainak vizsgálata, a tanulságok, következtetések levonása, a politikusi torzítások mögött. Elsődlegesen a politikai "intim szférát" kutatja, a háttéreseményeket, az ok-okozati összefüggéseket, melyekből következtetéseket és tanulságokat von le.
[ii] Szent Korona Értékrend Akadémia első fokozat munkaanyaga - A globalizmust szolgáló Európai Unió alternatívája a Szent Korona értékrenden alapuló természetes rendszer (A Lisszaboni Szerződés összehasonlítása a Gondoskodó Magyarországgal) 101 - 238. oldal
[iii] Nyomozó Központi Főügyészség Nyom. 44/2007. sz.
[iv] Lisszaboni
Szerződés az európai unióról szóló
szerződés és az európai közösséget létrehozó szerződés módosításáról