Október 23-án a szabadságról

2019.10.23

Egy 2001. február 20-án készült felvétellel

tisztelgek 1956 és Pongrátz Gergely előtt.

Ezen hangzott el a Szegedi Beszéd, amelyben a Forradalom céljaként Gergely a következő három pontot határozta meg:


1. Szabad és független Magyarországot!

2. Magyarország a magyaroké!

3. Mi a sajátos magyar utat járjuk, ami nem szocializmus és nem is kapitalizmus.

Szabadok vagyunk, amikor Magyarország léte "90 százalékban a külső tényezőktől függ és csak 10 százalékban befolyásolják a belső faktorok"1?

Magyarország a magyaroké, amikor az elmúlt két évben több, mint 263 ezren települtek be - elsősorban zsidók - országunkba, teljes jogú - vagyis hatalomgyakorló - állampolgárként2?

A diktatúrát elvető, közszabadság alapú sajátos magyar utat járjuk, amikor 973 óta változatlanul félrabszolgaságban élünk, a burkolt gazdaságközpontúságot a leplezetlennel váltottuk fel (és hazudtuk rendszerváltásnak) 1989-ben?

Gyalázatos emlékgyalázás a kormányzó- és ellenzéki politikusok azonosulási törekvése 1956-tal!

_____________________________________

Hatvanhárom év alatt megtanultunk "olvasni a sorok között", hála a közérdekű adatok megismerése alaptörvényi jogának politikai korrektséggel terheltségének.

2020-ra "ígérték" a legújabb világgazdasági válságot, amit - társadalmi és politikai vetülete miatt - általános válságként élünk meg.

Ennek előszele már elért bennünket, előrevetítve azt, amit "ígértek" a hatalom szócsövei: minden eddiginél nehezebben viselhetővé téve a "szenvedhetetlen igát"3, ami már Rákóczi korában sem volt könnyű viselet, ahogyan azt a 1703-as Breznai kiáltvány mutatja.

A visszaesés (recesszió) már tagadhatatlan nemcsak a mérvadónak mondható közgazdászok4, hanem az IMF véleménye5 szerint is. Nevetséges a mundér becsületét a (magyarul elhallgatást, eltorzítást és hazugságot takaró) politikai korrektséggel mentő politikusok hurrá-optimizmusa6. Ez az álszent politikai magatartás a titkos szuperhatalom egy nagyon aljas céljának megvalósítását készíti elő, az EU-val egyre nyíltabban megfogalmazott szakítással egy olyan folyamatot indítva, amely nem enyhíti, hanem kiteljesíti az emberek és nemzetek fölötti érdekérvényesítést szolgáló (föderatív) rendszert7.

Ki kell emelni, hogy a válság nem elszigetelt, hanem a világra kiterjedő, nem egy hibás taktikai elem következménye, hanem a stratégiai ok hátrányos okozata8.

Ezért törvényszerűen alapvető hatalmi átrétegeződést von maga után9, ami kiváltója lehet egy újabb világégésnek.

_____________________________

"Értjük üzenetedet" a címe annak a videónak, amely Pongrátz Gergely Szegedi Beszédét tartalmazza.

Hányan értjük?

____________________________

[1] Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza:

A monetáris politika ma halott. Ha működne, akkor a jelenlegi kamatkörnyezet mellett például német tőkekiáramlást kellene látnunk a feltörekvő országok felé, közben azt látjuk, hogy a németek megtakarítanak.

Steen Jakobsen szerint ma a világon minden a hitelről, a hitelteremtésről szól, a jövőt négy fontos tényező fogja meghatározni: a pénzmennyiség, a pénz ára, az energia ára és a globalizáció. A világot a hiteltorta hajtja előre, ha nagyobb a torta, akkor nagyobb a növekedés, ha kisebb, akkor viszont a gazdasági növekedés is lassul. Most a kereskedelmi háborúnak is köszönhetően a torta kisebb lett, ezért azt látjuk, hogy hiába lesz olcsóbb a pénz az alacsony kamatokkal, a gazdaság nem tud növekedni, mert a hiteltorta kisebb.

Jelenleg azt mondhatjuk, hogy 60 százalék egy közelgő recesszió esélye, ha semmi nem változik a világban. Ez azt jelenti, hogy akár nyugodtak is lehetnénk, hiszen van még 40 százalék a gazdasági visszaesés elkerülésére. A Saxo Bank szakértője azonban azt várja, hogy a globális kockázatok nem oldódnak meg egyhamar, nem lesz megoldás a Brexitre, rövidtávon nem oldódik meg a kereskedelmi háború, nem lesznek stabilabbak a politikai rendszerek. Így pedig a jelenlegi 60% szép lassan felkúszik majd 100 százalékra.

A dollár egészen addig erősödni fog, amíg az amerikai vezetés nem tesz konkrét lépéseket ez ellen - az erősebb dollár szép lassan megöli majd a világgazdaságot, amíg nem tesznek ellene.

A dollár árfolyama pedig Magyarország számára sem semleges, hiszen ami az országban történik, az 90 százalékban a külső tényezőktől függ és csak 10 százalékban befolyásolják a belső faktorok. Éppen ezért ma elsősorban a világra kell figyelnünk, ahol nincsenek kedvező jelek. A kereskedelmi háború például egyhamar nem fog végetérni, ezt a háborút csak Kína nyerheti meg, de az elnökválasztás előtt Trumpnak sokkal inkább szüksége lesz egy megállapodásra.

Egy 50 éves ciklus végén járunk, belátható időn belül visszatérünk a hetvenes évekhez. Ez azt jelenti, hogy visszatér majd az infláció, erősödnek az egyenlőtlenségek a világban, ami miatt nagy szociális elégedetlenség jön. Ezzel kapcsolatban szerinte, amit most látunk a világ városaiban, az "még csak a kezdet".

Recessziót jósol a sztárközgazdász, mégis optimista

2 Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal

3 Az utóbbi időben, a kormány - hogy a piaci munkák felé terelje az embereket - szándékosan igyekezett növelni a jövedelmi különbséget a közmunkások és a társadalom többi tagja között: 2011 óta a nettó minimálbér összesen 63 százalékkal emelkedett, míg a közmunkások alapfizetése 15 százalékkal. (Még rosszabb a helyzet, ha a jövedelmek vásárlóerejét vizsgáljuk, 2011-től 2018 végéig 17,7 százalékkal emelkedtek az árak, ami azt jelenti, hogy hiába emelkedett 15 százalékot a közmunkásbér, az valójában kevesebbet ér, mint 2011-ben.)

Mélyszegény az, aki a magyar mediánjövedelem 40 százalékát keresi meg, ami bruttó 230 ezer forintos medián bérrel számolva bruttó 92 ezer forintot jelent. Ez nem egy főre eső jövedelem, ebből egy teljes családnak kell megélnie. Azoknak a családoknak a száma, akik erre kényszerülnek, 2007 és 2017 között 3 százalékkal nőtt,

KÉT ÉVVEL EZELŐTTI ADATOK SZERINT 125 EZER GYEREK ÉLT MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN.

- A nagy nehézségek árán megélni képes gyerekes háztartások aránya 2017-ben 18,5 százalék volt. Ez az uniós átlag duplája.

- A nagyon rossz lakáskörülmények között élő gyerekek aránya megugrott, 19,7 százalékról 27,3 százalékra nőtt. Az uniós átlag 2017-ben 6 százalék volt.

- A társadalom legszegényebb 30 százaléka neveli a magyar gyerekek több mint a felét.

- Legalább 125 ezer olyan magyar gyerek él olyan háztartásban, ahol senki nem foglalkoztatott és esélye sem nagyon van a munkavállalásra.

- Akinek pedig nincs esélye rendes munkára, annak a szociális ellátások maradnak. Magyarország legszegényebb tizede a jövedelmének több mint a felét állami juttatásokból szerzi meg, ennél a csoportnál az egy főre jutó nettó jövedelem a 32 ezer forintot sem érte el.

Ennek az oka, hogy a kormány társadalompolitikai intézkedései nem érik el a legszegényebbeket. 2014 óta az országban az életszínvonal jelentősen javult, mégis "az elosztás perverz jellege megmaradt".

2010 és 2017 között a felső tizedben a nettó jövedelemnövekedés 42 százalék volt, miközben a legalsóban mindössze 26 százalék. Éppenséggel az országos jövedelmi statisztikákat javítja is, hogy a legszegényebb és a leggazdagabb háztartások jövedelme közti különbség tovább nőtt, hiszen a magasabb jövedelműek további gazdagodása felfelé húzza az átlagot. A legalsó jövedelmi tizedben, ahová a gyerekek mintegy ötöde-negyede tartozik, az egy főre jutó havi nettó jövedelem 2017-ben 32 ezer forint volt.

Az ország 36 járása számít leszakadt térségnek, és itt él a lakosság 10 százaléka. A kutatók kettőben végeztek adatfelvételeket 2013-ban és 4 évvel később is. Az derült ki, hogy aki teheti, menekül erről a vidékről. Akik maradnak, azok a legrosszabb helyzetűek, akiknek arra sincs erőforrásuk, hogy elmeneküljenek a nyomorból.

A lakások minőségi jellemzői messze elmaradnak az országos átlagtól. A vezetékes víz, a WC és a fürdőszoba hiánya nagyon gyakori, és ebből a szempontból jelentősen romlott a helyzet 2013 és 2017 között.

Télen a lakások fűtése sem problémamentes, a szegény családok 10 százaléka nem tudja az otthonát megfelelően fűteni, ami nem független attól, hogy 2011 és 2017 között mintegy 30 százalékkal növekedett a többnyire alacsonyabb jövedelmű családok által használt fa és a szén ára, miközben a gáz és a távfűtés költségei ugyanez idő alatt 14, illetve 11 százalékkal csökkent.

Évente nyolc-tízezer gyerek kerül Magyarországon állami gondozásba, jó esetben nevelőszülőkhöz. Pedig van arra jó, nemzetközi példa, hogy lehetne leállítani ezt a folyamatot.

Az abaúji kistérségben lévő falvakban például nincs semmilyen értelmes munkalehetőség, a különféle, rendszerint két-három éves időtartamú "szociális projektek" és civil szervezetek adományaival élnek túl az emberek, sok településen a Vöröskereszt hetente kétszer tejet és kenyeret oszt, enélkül jóval nehezebb lenne átesniük a gyerekes családoknak a hétvégi napokon, amikor nincsen ingyen menza a gyerekeknek.

Ebben azonban a kormány tett egy fontos lépést, az adatok alapján az ingyenes gyermekétkeztetés hasznos, hatékony, sok rászorulót elérő állami szolgáltatás, az összes szegénységben élő gyerek egész évi étkezésének 40 százalékához nyújt segítséget a kutatók szerint. Ez azonban úgy tűnik, nem elég: a felmérés alapján a gyermekéhezés létező jelenség Magyarországon, a roma gyerekek 15 százalékánál, a nem romák 7 százalékánál fordul elő.

Hiába dübörög a gazdaság, a mélyszegénység ugyanúgy megmaradt 

4 Christian Ketels a Boston Conulting Group vezető közgazdásza:

Az az igazi veszély a világgazdaságban, hogy a mostani gazdasági lassulás nem csak ciklikus, hanem strukturális, amelyet részben az elöregedés táplál és ehhez a munkaerőpiacnak, a szociális ellátó rendszernek alkalmazkodnia kell - mutatott rá a Budapest Economic Forum nyitóelőadásában Christian Ketels.

Az előttünk álló kihívások kapcsán négy főbb témát említett:

- Az amerikai-kínai kereskedelmi háború tartós lesz, a múlt héten megnevezett "első lépésszerű" megállapodás mögött nincs sok tartalom

- Amerikai-európai kereskedelmi háború (autók, Airbus állami támogatása miatti "visszavágás") is tartós kockázat

- Brexit és az általa okozott sokk egy kis és nyitott gazdaságnak, mint Magyarország

- Geopolitikai kockázatok, terrorveszélyek.

Mire számíthat ebben a környezetben Kelet-Közép-Európa?

A fenti globális gazdasági körkép után a vezető közgazdász az alábbi négy főbb témát emelte ki térségünkkel kapcsolatban:

- a nyugat-európai gazdasági lassulás beszűrődik kelet-közép-európai (CEE) térségbe is, de ezzel együtt a CEE régió felzárkózása még úgy tűnik, hogy folytatódhat

- az Európán belüli értékláncok kiépülésének erősödése kedvező a CEE régiónak, de a digitalizáció diszruptív (Olyan vállalatokat, technológiákat szoktak ezzel a jelzővel illetni, amelyek működésükkel szükségszerűen felborítják a fennálló rendet egy adott iparágban. - https://alapblog.hu/fogalomtar/) hatása a CEE régió költségelőnyét gyengíti

- az autóipar strukturális átalakulása nagyon komoly hatással lesz a CEE régióra, az ellátási láncra

- a közös EU-s költségvetésen keresztüli pénzügyi támogatások volumene csökkenni fog.

Ursula von der Leyen határozott politikai stratégiát, célkitűzéseket rögzített és ezekben a CEE-nek is részt kellene vennie alakítóként:

- WTO (Kereskedelmi Világszervezet) reform

- EU-n kívülről érkező, stratégiai cégekbe történő felvásárlások kezelésének javítása

- az EU külkereskedelmi érdekeinek jobb védelme

- az európai ipar hatékonyabb védelme és fejlesztési stratégiája

- az európai technológiai szuverenitás erősítése és a mesterséges intelligencia egységes európai megközelítésének kidolgozása

- a 2030-as és 2050-es klímavédelmi célok közös erőfeszítések melletti elérése

- közös karbonadó kidolgozása [A karbonadó (vagy szén-dioxid-adó) nagyon egyszerű elgondolás, amelynek lényege, hogy minden fosszilis tüzelőanyagot (azaz szenet, olajat, vagy gázt) olyan arányban adóztatunk, mint amennyi széndioxid az adott anyag eltüzelésekor a levegőbe kerül. - https://demnet.blog.hu/2019/06/15/karbonado_a_legkeserubb_csodapirula]

- az első európai klímavédelmi törvény és egy európai zöld deal megalkotása.

A demográfiai folyamatok, a klímavédelmi fellépés és a digitalizáció, továbbá a hírekben kiemelt helyen szereplő Brexit és kereskedelmi háború együttesen egy strukturálisan lassabb gazdasági növekedés felé mutatnak és erre a CEE régió kormányainak és vállalatainak is fel kell készülnie.

Alapvetően megváltozott a világ - Mire számíthat így Magyarország?

5 A világgazdasági növekedés lassulását elsősorban az ipari termelés széles alapokra kiterjedő, a fejlett és fejlődő térségekre egyaránt jellemző lanyhulását tulajdonítja az IMF.

Az aktivitás romlásához a világkereskedelmi ellentétek éleződése, valamint az üzleti bizalmi indexek gyengülése is hozzájárul.

Az euróövezet várható növekedési ütemét is csökkentette az IMF: a 2018-as 1,9 százalék után az idén 1,2 százalékos, jövőre pedig 1,4 százalékos növekedést vár, ami a júliusi prognózishoz képest az idei évre 0,1 százalékponttal, 2020-ra pedig 0,2 százalékponttal alacsonyabb. Az euróövezetben már 2018 közepe óta fékezi a növekedést a feldolgozóipari teljesítmény pangása. A feldolgozóipari aktivitás azonban a külső kereslet várható javulásának függvényében és olyan egyszeri tényezők, mint a német autóipart visszavető emissziós normák hatásának enyhülésével az idei év végén már növekedésnek indulhat.

IMF: Magyarország gyorsabban, a világgazdaság lassabban növekszik majd

6 Egy korszakhatárban vagyunk, vagyis az aranykor, ami mögöttünk van, kezd véget érni - mondta el Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) 57. Közgazdász-vándorgyűlésén, Nyíregyházán. A romló külső környezet az Európai Unióra és Magyarországra is hatni fog, de jelenleg még nincs recesszió - tette hozzá.

Varga vitába szállt Matolcsy György MNB-elnökkel, aki előadásában arról beszélt, hogy a német problémák 6-9 hónap alatt begyűrűznek Magyarországra. Varga azt mondta, hogy a német ipar lassulása nem gyűrűzik be Magyarországra. "Nem igaz, hogy 6 hónap alatt begyűrűzik hozzánk a német ipar lassulása, ugyanis ők már közel egy éve lassulnak, és nálunk ennek nyoma sincs" - fejtegette Varga, aki szerint ennek az is az oka, hogy prémium autógyártók jöttek Magyarországra, amelyek jól teljesítenek.

Varga úgy számol, hogy a magyar gazdaság potenciális növekedése 3-3,5%-os, vagyis a jelenlegi 5%-os GDP-növekedésnél alacsonyabb, azonban a potenciális növekedés 2010-ben még 0-1% volt.

Varga felhívta a figyelmet, hogy Amerikában inverz hozamgörbe alakult ki, a befektetői bizalmatlanság érzékelhető, miközben növekszik az arany árfolyama és egyre többen keresnek rá a "recesszió" szóra. Varga szerint lassulás várható, de ez még nem recesszió.

Varga szerint több tényezőre kell figyelni a jelenlegi helyzetben:

- A lassulás közepette fontos megőrizni az egyensúlyt. "A fiskális túlköltekezést és a tartalékok felélését el kell vetni, mert a fiskális szigor ad nekünk hitelességet. Az nem megy, hogy azt mondjuk, hogy csináljunk nullás költségvetést az egyik évben, a másik évben pedig azt, hogy kezdjünk el költekezni."

- Meg kell próbálni a beruházási rátát magas szinten tartani, hogy a felzárkózási ne törjön meg.

- Kiszámítható, stabil árfolyam kell ehhez. A befektetők számára egy komoly aggodalom, ha nem stabil a deviza, és a munkavállalók bérnövekedése is elveszik, ha leértékelődik a forint.

- A munkaerő-tartalék mozgósítása is fontos. Aki közmunkás vagy munkanélküli, azokat vissza kell terelni az elsődleges munkaerő-piacra. Varga számít a nyugdíjas dolgozókra is és a hölgyek foglalkoztatását is emelné.

- A szakpolitikai javaslatok végrehajtása is nagyon fontos, mert programalkotásban jó a magyar szakpolitika, de ezeket meg is kell valósítani.

- Növelni kell a vállalatok versenyképességét, különösen, ami a kkv-kat illeti, Varga ennek kapcsán utalt az ITM kkv-stratégiájára is.

- Végül, a politikai és pénzügyi stabilitás megőrzése is nagyon fontos egy lassuló globális növekedési periódusban.

Varga Mihály: vége az aranykornak, kiszámítható forintárfolyam kell

7 Magyarország kettős játékba kezdett azután, hogy Törökország bejelentette, bevonul hadseregével Észak-Szíriába. Miközben ugyanis elemzők és nyugat-európai vezetők szerint Recep Tayip Erdogan elnök célja az, hogy a kurdokat szétzilálja, hogy a határ másik oldalán ne alakítsanak ki autonóm területet maguknak, hogy aztán azt Törökországban is elkezdjék megvalósítani, valamint, hogy a katonák bevonulása akár azt is jelentheti, hogy a szíriai menekültek jó része Európa felé indulhat el, addig a magyar kormány több fórumon is kiállt az offenzíva mellett.

A török katonai fellépést az Európai Unió épp a migrációveszély, valamint egy népirtás veszélye miatt elítélte, a magyar külügy sokáig blokkolni próbálta az egységes uniós fellépést az ankarai lépéssel szemben.

"Magyarországnak el kell döntenie, hogy az EU teljes jogú tagja akar lenni, hajlandó-e részt venni az unió megerősítésében, vagy csak a pénzügyi támogatások haszonélvezője maradna" (Johann Wadephul, a CDU-CSU frakcióvezetője)

Magyarország EU-tagságának felfüggesztése is felmerül amiatt, hogy Magyarország kiáll a török hadműveletek mellett szemben az EU-val.

Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta, hogy Magyarországnak az az érdeke, hogy visszatelepítse a szíreket, nem pedig az, hogy az országban élő több mint 3,5 millió menekült elinduljon Európa felé. Bár szakértők egyértelműen elmondták, hogy épp a hadműveletek vezethetnek oda, hogy a migráció újra elinduljon a kontinens nyugati fele felé.

Már Magyarország EU-s tagságát is felfüggesztené Merkel pártja

8 A lakosság 52 százaléka rossznak vagy nagyon rossznak értékeli a kormány munkáját, míg az elégedettek aránya országszerte 40 százalék, a keleti tartományokban, a volt NDK területén pedig csupán 37 százalék.

A legtöbb vita a nyugdíjrendszer átszervezése körül van.

A Bundestag ellenzéki oldalán a Zöldek 20 százalékon állnak, bőven megduplázva a 2017-ben elért 8,9 százalékos eredményüket.

A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) gyengült, országos választói támogatottsága a két évvel ezelőtti 10,7 százalék után 7 százalékon áll.

A németek többsége elégedetlen a kormány teljesítményével

A német jegybank szerint a gazdaság az egymást követő második negyedévben is visszaesést mutathatott.

Amennyiben a német jegybank előrejelzésének megfelelően alakultak a gazdasági folyamatok, akkor

A NÉMET GAZDASÁG MÁR A MÁSODIK EGYMÁST KÖVETŐ NEGYEDÉVBEN ZSUGORODOTT ÉS EZZEL TECHNIKAI ÉRTELEMBEN RECESSZIÓBA KERÜLT.

Az első negyedévben a német GDP 0,4 százalékkal nőtt. A német gazdaság utoljára a 2012 vége és 2013 eleje közötti időszakban volt recesszióban.

A Bundesbank jelentése szerint a globális kereskedelmet sújtó bizonytalanság kedvezőtlenül hat az exportorientált német iparra.

Itt a figyelmeztetés: Németország már recesszióban lehet

Lefelé módosította a német gazdaság 2020-as növekedésére adott előrejelzését a német szövetségi kormány, csütörtökön bemutatott elemzése szerint az Európai Unió legnagyobb gazdasága a korábban várt 1,5 százalék helyett 1 százalékkal bővülhet jövőre. A 2019-re adott 0,5 százalékos GDP-növekedési előrejelzésen nem változtattak.

Peter Altmaier gazdasági miniszter a prognózis berlini bemutatóján hangsúlyozta, hogy a világgazdasági körülmények romlása ugyan visszafogja a német gazdaságot, de nincsenek közelgő válságra utaló jelek, és minden arra mutat, hogy a 2009-ben kezdődött növekedés nem áll le.

A brit európai uniós tagság megszűnésének (Brexit) ügyében Brüsszelben csütörtökön elért megállapodással kapcsolatban hozzátette: "feltűnt a fény az alagút végén", és a megállapodáson alapuló, rendezett Brexit csökkentheti a gazdaság lendületét korlátozó bizonytalanságot.

Még nagyobb a baj Németországban

Több mint hatéves mélypontra romlott a befektetői hangulat az euróövezetben októberben, mivel a központi bankok gazdaságélénkítő intézkedései nem tudták lecsillapítani a recessziós félelmeket.

Nem volt pozitív reakció a központi bankok növekedést támogató intézkedéseire, októberben széles körben romlott a gazdasági helyzet megítélése - mutatott rá Patrick Hussy, a Sentix ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy a recessziós félelmek állandósultak.

Az Egyesült Államok esetében a befektetői hangulatindex 5,5 pontról mínusz 4,1 pontra zuhant októberben, ami 2012 augusztusa óta a legalacsonyabb érték. A jelenlegi helyzet alindexe 25,8 pontról 13,0 pontra, 2013 márciusa óta a legrosszabb értékre csökkent, a várakozásoké pedig nyolchavi mélypontra, mínusz 19,8 pontra esett.

Több mint hatéves mélypontra romlott a befektetői hangulat az euróövezetben

9 Christine Lagarde a Nemzetközi Valutaalap (IMF) leköszönő elnöke, és az Európai Központi Bank (EKB) nem rég jóváhagyott elnöke arról beszélt egy CBS interjúban, hogy az USA elveszítheti a globális vezető szerepét a kereskedelmi háború kapcsán, aminek szörnyű következményei lehetnének.

Emellett óva intette Donald Trumpot attól, hogy a Federal Reserve-t sürgesse a kamatok további csökkentésére, mert az váratlan inflációt tud eredményezni. Lagarde szerint, amikor a munkanélküliség 3,7 %-os, nem feltétlen ideális tovább csökkenteni a kamatokat. A kamatemelés kockázata, hogy az árak emelkedni fognak.

Lagarde arra biztatta a politikai döntéshozókat, hogy találjanak megoldást az USA-Kína kereskedelmi háborúra, ami szerinte komolyan fenyegeti a világgazdaság növekedését.

Ha Kínának és az USA-nak sikerült a világgazdaság növekedését több mint 1 százalékponttal csökkentenie, az számottevően kevesebb befektetést, állást eredményez, magasabb munkanélküliséget és lassuló növekedést.

A most kialakult protekcionizmust mi sem szimbolizálja jobban, mint az országok által egyre gyakrabban használt kereskedelmi falak (vámok) és az USA esetében akár a fal fizikai megtestesülése.

Mit csinálnak a falak a járványok ellen? Mit csinálnak a falak a terrorizmus ellen? Mit csinálnak a falak a klímaváltozás és a környezet pusztulása ellen? Ezek nem válaszok globális kérdésekre és ügyekre, amik összekötnek minket, ha szeretjük ezt, ha nem.

- mondta Lagarde.

Lagarde: Amerika elveszítheti világ vezetőjének szerepét

Kérlek, írj véleményt a naplómmal kapcsolatban a tatika1945@gmail.com címre! Köszönöm.