Az Európai Parlament a vagyonkezelők szervezete 1.

Írásom alapján "judeofób nemzeti fundamentalistának" (gúnyosan mondott "mélymagyarnak") fognak nevezni azok akik, Csurka Istvánt, Für Lajost, Lezsák Sándort, Csoóri Sándort és Fekete Gyulát illették ezzel a jelzővel, amikor azok elfogadhatatlannak tartották Simon Peres Magyarország felvásárlására vonatkozó bejelentését1.

Meg kell erősítenem: a zsidó világuralmi törekvést, a "választott nép" mindenek fölötti uralmának lázálmát ugyanolyan veszélyesnek tartom most a világra, mint amilyen az "Übermensch-szemlélet" volt az 1930-as években.

(Részletesen: Rekeszd ki őket, mielőtt ők rekesztenek ki téged!)

Ez a meggyőződés mondatta el velem "Az Európai Parlamenti választás elé" c. videomat, amelyet többen megosztották, továbbküldték, és néhányan véleményezték.

Az egyszavas, egymondatos vélemények mellett egy németországi magyar barátom részletesen elemezte.

Írásom címében tőle vettem át azt a megállapítást, mi szerint az európai kormányok (így a mindenkori magyar kormány is) a titkos szuperhatalom (Bilderberg-Szabadkőműves csoport) vagyonkezelői. Természetesen ez csak az anyagi vagyonra vonatkozik, hiszen a lelki- és a szellemi vagyon örökké elidegeníthetetlen.

Az elemzés négy pontban történő továbbgondolása mindenkinek szól. A jogi végzettségű olvasóktól azt kérem, fontolják meg a javasolt lépések részükről történő megtételének lehetőségét.

1. "2011-ben a parlament elfogadta a kettős állampolgárságot, de az nemcsak a zsidóságnak adott lehetőséget a magyar állampolgárság megszerzésre, hanem a Kárpát-medencében élő magyar testvéreinknek."

a./ Kettős állampolgárság és nemzetiség a nyugati civilizációban

Az állampolgársági törvény módosítása tényleges okának megismeréséhez olvad el az Alaptörvényt2, valamint a módosított állampolgársági3 és nemzetiségi4 törvényt, vagy legalább annak néhány szakaszát.

És most olvasd el az alábbi idézeteket:

A kettős állampolgárság történelmi jóvátétel a holokauszt túlélőinek

" ... megkérdőjelezhetetlen a kormány elkötelezettsége a zsidóság, illetve a zsidóság biztonsága mellett, minden segítséget megadnak az itt élő magyar zsidók, zsidó magyarok életéhez. A zsidó közösség a magyar nemzet szerves részévé vált"

Orbán Izraelben

"... mi mind az orvostudományban, mind az iparban, mind a művészetben igyekszünk, és azt hiszem, hogy nem kis sikerrel, helytállni, ezért elvárjuk azt a többségi nemzettől, hogy elismerje, mi is országalapítók vagyunk".

Interjú Zoltai Gusztávval a 14. Zsidó Nyári Fesztivál megnyitóján

"Ismeretes, hogy a közelmúltban magánszemélyek a zsidóság nemzeti kisebbséggé nyilvánítását kezdeményezték. A Mazsihisz határozottan ellenzi a tervet, a Közép-kelet-európai Rabbik Tanácsa viszont sokkal inkább megengedő az ügyben."

Az állásfoglalás készítői ugyanakkor fenntartásaiknak is hangot adnak, hiszen a kisebbségi bejegyzés kezdeményezői a "nem vallásosságban" határozzák meg identitásukat.

A zsidó identitás meghatározó eleme nem a vallás és nem a kulturális kötődés, hanem az üldöztetés, a holokauszt emléke."

Nemzetiség legyen-e a zsidóság

"A nemzeti kisebbségek sorába való felvételtől, majd a nemzetiségi alapon működő szervezetek kiépítésétől nyilatkozataik szerint azt várták, hogy megelőzhető legyen a zsidóság hagyományának, kultúrájának és nyelvének elvesztése.

A Társaság a Magyarországi Zsidó Kisebbségért Egyesület június elsejéig mintegy 500 aláírást tudott összegyűjteni. Kezdeményezésüket június 3-án folytatták, mert azt a parlamenti választások miatt meg kellett szakítanunk. A hiányzó 500 aláírást július 1-jéig kellett volna összegyűjteni."

Nem gyűlt össze az ezer támogató aláírás a zsidó nemzet kisebbség elismertetésére - A cikket a https://mti.hu/cikk/146388/ címről töltöttem le, de ma már elérhetetlen

Történelmi hagyománya és szerepe abban az irányban bontakozott ki, hogy ereje, munkája, kapcsolatrendszere is a magyar nemzet és kultúra dominanciáját erősítse - éppen más, Trianont érlelő igényekkel szemben. Nyelve egyértelműen és visszavonhatatlanul magyar. Ezt a történeti irányt a tragikus pusztulás ellenére sem másíthatja meg senki, és nem fordíthatja visszájára. Ez lezárt történet, aminek az emlékét meg kell őrizni, s tanulságait levonni. A nemzetiségi biznisz azonban a szembesítést, a gyászmunkát tereli el olyan végzetesen megosztó irányba, ami a magyar zsidóság teljesítményének még az emlékét is eltörölné.

Nyilatkozat a magyar zsidóság nemzetiséggé visszaminősítéséről

A magyar honosítási gyakorlat az állampolgárságról szóló törvény 2010-es módosításával gyökeresen megváltozott azáltal, hogy 2011. január 1-jétől a határon túli magyarok kedvezményesen honosíthatók, vagyis egyéni kérelemre magyar állampolgárságot szerezhet az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja, amennyiben büntetlen előéletű és honosítása a Magyar Köztársaság közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti. A korábbi szabályozáshoz képest nem szükséges e kedvezményes honosításhoz a bejelentett magyarországi lakóhely, valamint az alkotmányos alapismeretekből tett vizsga sem.

Ganczer Mónika: Az állampolgársági jog - MTA

b. "Nemzetállami" megoldási lehetőség a nyugati civilizációban

A nemzetiségi törvény adja a megoldást az állampolgársági törvény szükséges módosításához (Az Alaptörvény és a nemzetiségi törvény módosítására nincs szükség):

2. § (1) * Magyar állampolgár az, aki e törvény hatálybalépésekor származása és istenhit-követése szerint

- az államalapító magyar nemzet tagja, továbbá az, aki

- az egyik államalkotó nemzet tagja "2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól" törvény 1. melléklete szerint.

(2) Azt a magyar állampolgárt, aki egyidejűleg más államnak is állampolgára - ha törvény másként nem rendelkezik -, a magyar jog alkalmazása szempontjából magyar állampolgárnak kell tekinteni.

(3) Az a magyar állampolgár, aki egyidejűleg más államnak is állampolgára, csak akkor rendelkezik választási és választhatósági joggal, ha abban az államban (azokban az államokban), amelyeknek Magyarországon kívül tagja, lemond választási és választhatósági jogáról.

Az indoklás kézenfekvő.

c. Állampolgárság, nemzetiség az ősi civilizációban5

a./ Általános irányelv (részletesen ld. "Rövid indoklás"6)

Az állampolgárság több minőséget jelent:

- a Szent Korona tagjai (államalapító és államalkotó nemzetek) minden jogot gyakorolnak, és minden kötelezettséget viselnek,

- a Magyarországon vendégjoggal élők és a Magyarországon tartózkodó idegen állampolgárok nem vehetnek részt az államhatalom gyakorlásában, ezért nem rendelkeznek a választás és választhatóság jogával.

b./ Iránymutatás Magyarországon (részletesen ld. Szabadság Alkotmánya7):

MÁSODIK RÉSZ

A Szent Korona tagok szabadsága

2. §

(1) A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szűntethető meg és nem korlátozható.

(2) A Szent Korona tagja:

a./ az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint

b./ az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek.

(3) Államalkotó nemzet az, amely elfogadva a Szent Korona értékrendjét, kultúrájának helyet talált a Szent Korona Országának területén.

(4) Aki nem a Szent Korona tagja, az a Szent Korona Országában vendégként él, teljeskörű kötelezettség terhével és a vendégjog gyakorlásával.

c./ Iránymutatás a Nemzetállamok Európai Szövetségében (részletesen ld. Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet8)

Az Európai Konföderáció alapelvei

(3) Minden állam lelki, szellemi és természeti vagyona az állam államalapító és államalkotó nemzetei által alkotott egyetemes közösség örök és elidegeníthetetlen tulajdona.

____________________________________

Az írás 2. részének tartalma:

2. "Magyarországnak is, egy vagyont kezelő kormánya van és egy agyilag kilúgozott lakossága."

a./ Társadalomszervezés a nyugati civilizációban

- eszmei alap

- szabályozási (jogi) alap

- gazdasági alap

b./ megoldási lehetőség a nyugati civilizációban (fokozatok)

- áttérés a pártrendszerről az önkormányzati rendszerre

- teljes önellátás fokozatos megvalósítása

- a föderatív (nemzetek és emberek feletti érdekérvényesítés) felváltása a konföderatív (nemzetek és emberek érdekérvényesítésének összehangolása) koreszmével

c./ az ősi civilizáció szerinti Magyarországon

- állam és ember szabadsága

- a szabadság feltételei

- a szabadság védelmének kötelezettsége

3. "... az ENSZ értelmében az ellenséges országok körében tartozik az úgy nevezett Feindstaatenclausel. Mit jelent ez magyarul? Mindaddig, míg az 53 ellenséges országgal nincs Németországnak békeszerződése, addig marad egy megszállt ország és a bevándorlókat úgy kell kezelni, hogy ők a megszállók, így kénytelen a jelenlegi, vagyonkezelői kormány fizetni őket. Még szerencse, hogy ez a sok - sok "agysebész" számára még nem tudatos, ha ezt tudnák, elszabadulna a pokol! Tudom, ezt nehéz megérteni, de a múltat nem lehet eltörölni!"

a./ az ENSZ "ellenséges állam záradék"kikötése a nyugati civilizációban

- az ENSZ Alapokmánya

- az "ellenséges állam záradék" érvényesülése

- eltérés az "ellenséges állam záradéktól"

b./ megoldási lehetőség a nyugati civilizációban

- az "Opinio juris sive necessitatis" ("a törvény vagy szükségesség vélelme") elv alkalmazása

- Clausula rebus sic stantibus ("a dolgok jelenlegi állására vonatkozó záradék") alkalmazása

- A fenti elvek alkalmazásának korlátai a nyugati civilizáció irányelveiben

c./ az ősi civilizáció szerinti Magyarországon

- nemzetközi kapcsolatok kritériumai

- függetlenség (szuverenitás)

- önkormányzatiság (autonómia)

- sorsközösség vállalás (szolidaritás)

4. "A 2 + 4 szerződés, nem békeszerződés!!!"

a./ Az ellenséges államokkal kötött "békeszerződések" a nyugati civilizációban - Németország

Alap:

A "kettő plusz négy" elvet, miszerint előbb az NSZK-nak és az NDK-nak kell megállapodnia a belső egységesítés, gazdasági, politikai és jogi aspektusaiban, majd a négy nagyhatalom (Egyesült Államok, Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország) a két német állammal közösen az egyesítés külpolitikai körülményit rendeznék. Ide tartoznának többek közt a határok garanciája, a német hadsereg mérete, az újraegyesített Németország szövetségei rendszerekben való részvétele és az európai szomszédok megnyugtatását szolgáló biztonsági intézkedések.

A német újraegyesülési folyamatának kibontakozásával 1990. január végén Moszkva megpróbált négyhatalmi találkozót összehívni, hogy a megszálló hatalmak jogán rendezzék a német kérdést. A javaslat jogi alapja az volt, hogy mivel Németországgal a második világháború után nem kötöttek békét, ezért a szövetséges előjogokat lefektető berlini nyilatkozatot (1945. június 5.) sem vonták soha teljesen vissza. Kohl kancellár a Szovjetunió e régi időket idéző lépése ellen a német önrendelkezési jogra hivatkozva azonnal és eredményesen tiltakozott. (Londonban és Párizsban titkon szimpatizáltak a szovjet elképzeléssel, Washington azonban nem osztotta azt.)

b./ Az ellenséges államokkal kötött "békeszerződések" a nyugati civilizációban - Trianon

c./ Az ellenséges államokkal szembeni negatív diszkrimináció megszüntetésének lehetősége és hatása a nyugati civilizációban

d./ Az ellenséges államok részvételének célja a föderatív szövetségi államokban.

e./ A föderatív Európai Egyesült Államok és a konföderatív Európai Nemzetállamok Szövetsége legfőbb jellemzőinek összevetése

Kelt Szegeden, 2019. Ígéret havának 26. napján.

Halász József

___________________________

Jegyzetek:

[1] "manapság gyarmatok létesítése és hadsereg bevetése nélkül is lehet birodalmat építeni... Izraeli üzletemberek befektetnek az egész világon. Izraelnek példa nélküli gazdasági sikerei vannak, mostanra kivívtuk gazdasági függetlenségünket, felvásároljuk Manhattant, Lengyelországot, Magyarországot és Romániát"

Simon Peresz és a mélymagyarok

2 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

G) cikk

(1) Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. Sarkalatos törvény a magyar állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésének más eseteit is meghatározhatja.

(2) Magyarország védelmezi állampolgárait.

(3) Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani.

(4) Az állampolgárságra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

3 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról

Módosítás: 2010. évi XLIV. törvény a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról -

A magyar állampolgárok

2. § (1) * Magyar állampolgár az, aki e törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, továbbá az, aki az Alaptörvény vagy e törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, vagy e törvény alapján magyar állampolgárságot szerez, amíg állampolgársága nem szűnik meg.

(2) Azt a magyar állampolgárt, aki egyidejűleg más államnak is állampolgára - ha törvény másként nem rendelkezik -, a magyar jog alkalmazása szempontjából magyar állampolgárnak kell tekinteni.

A magyar állampolgárság keletkezése

3. § * (1) A magyar állampolgárság Alaptörvény G) cikk (1) bekezdése szerinti keletkezése megállapítása tekintetében a Polgári Törvénykönyvnek a leszármazásra, illetve az apai és az anyai jogállásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A nem magyar állampolgár szülő gyermekének magyar állampolgársága a születés napjára visszaható hatállyal keletkezik, ha magyar állampolgár és a gyermek közötti leszármazáson alapuló egyenes ági rokoni kapcsolat a gyermek születését követően jön létre.

(3) Ellenkező bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni:

a) a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan szülők Magyarországon született gyermekét,

b) az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermeket.

A magyar állampolgárság megszerzése

Honosítás

4. § (1) Kérelmére honosítható a nem magyar állampolgár, ha:

a) a kérelem előterjesztését megelőző nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott;

b) a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban;

c) * megélhetése és lakhatása Magyarországon biztosított;

d) * honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti;

e) * igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül.

(2) * Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki a kérelme előterjesztését megelőzően legalább három évig folyamatosan Magyarországon lakott, és az (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott feltételek fennállnak, ha

a) magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg,

b) kiskorú gyermeke magyar állampolgár,

c) magyar állampolgár fogadta örökbe,

d) magyar hatóság menekültként elismerte vagy

e) hontalan.

(3) * Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - kérelmére - kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja.

(3a) * Kérelmére kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki

a) legalább

aa) tíz éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, vagy

ab) öt éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, és közös gyermekük született,

b) az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel, és

c) magyar nyelvtudását igazolja.

(4) * Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek a kérelem benyújtását megelőzően legalább öt éven át folyamatosan Magyarországon volt a lakóhelye, és az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározott feltételek fennállnak, ha

a) az ország területén született;

b) kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet;

c) *

(5) * Az (1)-(2) és (4) bekezdésekben meghatározott időtartamú, folyamatos magyarországi lakóhelytől kiskorú tekintetében el lehet tekinteni, ha honosítását a szülőjével együtt kéri, vagy szülője a magyar állampolgárságot megszerezte.

(6) * A magyar állampolgár által örökbefogadott kiskorú gyermek lakóhelyétől függetlenül honosítható.

(7) * Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén a köztársasági elnök - az állampolgársági ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) előterjesztésére - felmentést adhat a honosítás további feltételei alól, ha a kérelmező honosításához Magyarországnak fontos érdeke fűződik.

(8) * A magyar nyelvtudás igazolásától el lehet tekinteni cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyek esetében.

4 A "2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól"

4. § (1) Minden nemzetiségi közösségnek és nemzetiséghez tartozó személynek joga van

a) a szülőföldjén való zavartalan boldoguláshoz, a saját, a szülők, ősök születési vagy lakhelyének kultúrájához, hagyományaihoz való kötődés szabadságához és oltalmához;

b) az óhazával való zavartalan kapcsolattartáshoz;

c) képviselője útján részt venni az Országgyűlés nemzetiségek érdekeit, jogait érintő törvényalkotási munkájában.

(2) A nemzetiséghez tartozó személynek joga van mind az óhaza és a nyelvnemzetek állami és közösségi intézményeivel, mind a más országokban élő nemzetiségekkel való kapcsolattartásra.

1. melléklet

6 "2.3 "Az államhatalom gyakorlásáról" szóló, 1. főtörvény a kettős egységű hatalomgyakorlást határozza meg.

A "kettős egységű hatalomgyakorlás" is az új alapminta (Szent Korona értékrend) által kiváltott gondolkodási mód váltás következménye, és azt jelenti, hogy a jogalkotás és a jogalkalmazás, vagyis az irányítás és a végrehajtás egymással örök kapcsolatban álló, ezáltal egymást kiegészítő egység. (Ez az alapja a Szent Korona Önigazgatási rendszerének, amelynek gyenge másolata a "Mátrix elvű" irányítási rendszer.)

Ebből a gondolkodási mód váltásból ered néhány jellemző következmény:

a./ Az állampolgárság több minőséget jelent:

- a Szent Korona tagjai (államalapító és államalkotó nemzetek) minden jogot gyakorolnak, és minden kötelezettséget viselnek,

- a Magyarországon vendégjoggal élők és a Magyarországon tartózkodó idegen állampolgárok nem vehetnek részt az államhatalom gyakorlásában, ezért nem rendelkeznek a választás és választhatóság jogával.

b./ Az államhatalom gyakorlásának első számú letéteményese a közvetlen népakarat, amely az államirányítási és a végrehajtó szervezeteket választja és azok tevékenységét állandó ellenőrzése alatt tartja, gyakorolja a bármikor történő beavatkozás jogát abban az esetben, ha az irányítás vagy a végrehajtás megsérti a Szent Korona értékrendjét.

c./ Az elöljáró (eddigi szóhasználat szerint: közhatalom gyakorló) minden szinten teljes egyszemélyi felelősséggel tartozik tevékenységéért, hivatalát kötött megbízatással gyakorolja, vagyis az őt megválasztók akarata visszahívhatja tisztségéből, és a választók érdekeinek megsértése hazaárulásnak minősül.

Ennek az a feltétele, hogy a közérdekű adatok megismerési joga gyakorlásának feltételeit az elöljárók a Szent Korona minden tagja számára biztosítsák. Amennyiben valamilyen államérdek érvényesítése azt kívánja, hogy egyes adatokat rövid ideig titkosítani kell, az általa érintett tárgykörben a jogalkotás a titkosítás idejére felfüggesztődik.

7 MÁSODIK RÉSZ

A Szent Korona tagok szabadsága

2. §

(1) A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szűntethető meg és nem korlátozható.

(2) A Szent Korona tagja:

a./ az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint

b./ az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek.

(3) Államalkotó nemzet az, amely elfogadva a Szent Korona értékrendjét, kultúrájának helyet talált a Szent Korona Országának területén.

(4) Aki nem a Szent Korona tagja, az a Szent Korona Országában vendégként él, teljeskörű kötelezettség terhével és a vendégjog gyakorlásával.

(5) A Szent Korona tagságra méltatlan személyt az "Államhatalom gyakorlásáról" szóló, 1. főtörvényben meghatározott esetekben meg kell fosztani Szent Korona tagságától.

(6) A vendég ugyanazon joggal rendelkezik, mint a Szent Korona tagja, kivéve:

a./ nem végezhet olyan tevékenységet, amely a Szent Korona Országának politikai, társadalmi és gazdasági életére befolyással van,

b./ nem vehet részt az ország gazdasági politikájának kidolgozásában és alkalmazásában,

c./ sem maga, sem leszármazottja nem lehet a Szent Korona tulajdonának birtokosa.

Harmadik rész

A szabadság feltételei

3. §

(1) Ami a Szent Korona Országa földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen alkotóeleme, amelyet csak a Szent Korona másik alkotóelemét jelentő Szent Korona tagok birtokolhatnak.

(2) A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve:

a.) Nem semmisítheti meg a birtokot.

b.) Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését.

c.) Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át és örökítheti a birtokjogot.

4. §

(1) Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja.

(2) Magyar érték minden olyan - (3) bekezdés szerinti - tevékenység eredménye, amelyet

a./ magyar lelki-, szellemi vagy anyagi tulajdonnal,

b./ Magyarország területén,

c./ a Szent Korona tagja, vagy a Szent Korona vendége, illetve azok közreműködése

hozott létre, illetve szolgáltatott.

(3) Csak olyan tevékenység végezhető, amely

a./ eredménye (termék vagy szolgáltatás),

b./ a tevékenység végzéséhez használt eszközök működése,

c./ a tevékenység végzése során keletkezett hulladék

nem károsítja és/vagy veszélyezteti az ember lelki-, szellemi- és testi egészségét, valamint a természetes környezetet.

8 Az Európai Konföderáció alapelvei

(3) Minden állam lelki, szellemi és természeti vagyona az állam államalapító és államalkotó nemzetei által alkotott egyetemes közösség örök és elidegeníthetetlen tulajdona.

MÁSODIK RÉSZ

Az Európai Konföderáció tagországai állampolgárainak szabadsága

25. §

Általános rendelkezések

(2) A tagországok állampolgára:

a./ az államalapító nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint

b./ az államalkotó nemzetek tagjai, ha a tagország területén élnek[1].

(3) Államalkotó nemzet az, amely elfogadva az államalapító nemzet értékrendjét, kultúrájának helyet talált a tagország területén.

(4) Aki nem a tagország állampolgára, az a tagországban vendégként él, teljeskörű kötelezettség terhével és a vendégjog gyakorlásával.

(5) Az állampolgárságra méltatlan személyt az "Irányítás, végrehajtás és ellenőrzés" című jogszabályban meghatározott esetekben meg kell fosztani állampolgárságától.

(6) A vendég ugyanazon joggal rendelkezik, mint az állampolgár, kivéve:

a./ nem végezhet olyan tevékenységet, amely a tagország politikai, társadalmi és gazdasági életére befolyással van,

b./ nem vehet részt a tagország gazdasági politikájának kidolgozásában és alkalmazásában,

c./ sem maga, sem leszármazottja nem lehet a tagország egyetemes tulajdonának birtokosa.